A Swarovski ékszereket hirető webáruház, ami egy kisebb problémát okozott a munkahelyemen

Rendszergazdaként dolgozok egy cégnél, amelyik tárhelyeknek otthont adó szervereket üzemeltet. Igazából egész nyugis meló ez, nincs olyan szörnyen nagy dolgod amit ne tudnál ellátni, főleg ha már eltöltöttél elég időt a szakmában ahhoz, hogy nyugodtan ülj a babérjaidon és még így is minden rendben menjen. Hazudnék ha azt mondanám, hogy ez volt álmaim állása, de mindenképpen hasznos ha a fiatal, vadóc évek után az ember eljut arra a pontra, hogy ha kissé „polgáribb” munkát is végez ugyan de legalább megfizetik. Én is ezen  gondolatmeneten haladva jutottam el oda, hogy szép lassan felhagytam a régebbi, forradalmi ötleteimmel és kénytelen kelletlen váltottam. Mondjuk mind a mai napig igyekszem a pénzemből a régi hóbortjaimat is űzni, így egy baráti társasággal közös projekt keretein belül nemrég nyitottunk egy az alternatív zenei közeget megcélzó klubot. Ez inkább afféle hobbi és a régi álmok továbbélése, semmint egy tényleges üzlet vagy befektetetés, de ha már mind unalmas üzletemberek meg pénzkeresők lettünk legalább egy kicsit lázadjunk e téren haha.

Szóval a munkahelyem kissé egyhangú és unalmas így mindig jut bőven időm a kocsmára, elvégre a tárhelyek karbantartása kinek adna kellő mennyiségű izgalmat és érzelmet az élethez? Na ugye. A lényeg tehát szerintem a megfelelő eloszlásban rejlik. Mindig ott van egyikünk a klubban, de csak heti egyszer, alapvetően inkább hétvégente tudunk összegyűlni, hogy összegezzük a héten történteket, ami általában nem túl eseménydús de legalább van egy jó indokunk, hogy miért lépünk le otthonról szombat este, amikor persze minden férfinak a felesége mellett a helye…

Nemrég azonban történt végre egy kis izgalom is a rendes munkahelyemen, bár ettől azért szívesen eltekintettem volna… Épp én voltam ügyeletes, amikor érkezett a hír, hogy egy Swarovski ékszereket hirdető webáruháznak kell tárhelyet adnunk. “Semmi gond, gondoltam magamban, ez is csak egy újabb holnap, mi baj lehet?” Aztán az mégis megérkezett, amikor kiderült, hogy nincs elég helyünk már a szervereken egy ekkora oldalnak és így minden összeomlott. Persze jött a szokásos felelős keresés és egyebek, de itt nem volt erre túl jó alakalom, gyorsan cselekedni kellett, mert elég sok elégedetlen ügyfelet lehet így szerezni… Be is jött minden kolléga, hogy helyrepofozzuk a már meglevő dolgokat és adatokat, majd közösen megoldást keressünk minden egyébre. Persze ezt már a főnök sem hagyta szó nélkül, ő is megjelent a jeles eseményen. No nem mintha sokat tudott volna segíteni mindezzel, de legalább úgy érezhette, hogy hasznos a jelenléte. Na persze. Mindenesetre legalább saját szemével győződhetett meg arról, hogy a dolgok kissé kicsúsztak a kezei közül és érdemes lenne befektetni a tárhely bővítésbe. Ha már ott volt és jobb dolga úgysem akadt legalább ezen kérdés tisztázására volt ideje és lehetősége. Két legyet egy csapásra, ahogy szokták ilyenkor mondani. Legalább eljutottunk arra a pontra, hogy a későbbiekben ezzel mér nem lesz több gondunk. Végül is erre úgyis sor került volna ha máskor nem hát a pánikszerű munkaeste után, jobb volt ez így mindenkinek, hogy nem kellett fölösleges köröket futni utólag, hanem a főnökünk maga látta, hogy mi mindenre is van pontosan szüksége a cégnek és ezáltal ő neki is.

Egy ilyen este után persze mondanom sem kell, hogy kétszer akkora kedvvel mentem a hétvégi klubos gyűlésre, ezúttal még a feleségem sem ellenkezett, tudta, hogy megdolgoztam egy kis kikapcsolódásért. A srácok mikor meghallották egy jót röhögtek az egészen és úgy őszintén úgy utólag már én is ezt teszem, hiszen minden jól alakult és végre én sem unatkoztam a munkahelyemen. Aznap este az én egészségemre koccintottunk.