Vállfájdalom kérdések és válaszok - GYIK

A vállízület és a vállak vállövének károsodása, Baleseti sebész, váll és könyök sebész, kézsebész szakorvos

Kattintson a nyilakra a test forgatásához! A zöld pöttyökkel jelölt fájdalmas területek kezeléséről a "bővebben" hivatkozásra kattintva többet is megtudhat! Kisebb sportsérülések, izomrándulások kevésbé igényelnek intézeti ellátást, a korai időszakban jegelés- nyugalomba helyezés javasolható.

Ha néhány napon belül nincs javulás, lágyrész vizsgálat UH lehet szükséges.

A fent említett kóros folyamatok és sérülések miatt mind a közös, mind a teljes végtag teljes vagy részleges rögzítése és kiürítése szükséges. A vállrögzítő fő funkciói A záróelem fő funkciója a rögzítés immobilizációja és rögzítése.

Ha lassú javulás mutatkozik, akkor a gyógyulás segíthető megfelelő fizioterápis kezeléssel, melyek közül a rendelőben laser- és magnetoterápia vehető igénybe. Régebbi sérülések utáni állapotnál tudni kell, hogy a későbbi panaszokat okozó - néha jelentéktelennek tűnő - korábbi sérülésnél volt-e megfelelő orvosi ellátás, mert sokszor ennek elmaradása okoz később problémát. Például egy nagyon banális bokaficam nem kellő rögzítése esetén kialakulhat izomvédekezés, mely a rögzítés hiánya, vagy elégtelensége miatt, összehúzódva sínbe fogja az izületet.

Ezen sínező izmok kifáradnak és tartós görcsbe kerülnek.

Hátmasszázs, hát masszírozás

Részben a nem megfelelően gördülő boka és lábfej, részben a kímélő mozgás megváltoztatja a járást és tartós - akár a csípőig terjedő - asszimetriák kialakulásához vezet. Egy bonyolult, egymásra ható körökben működő megváltozott izomrendszer már nem tud egyszerűen meggyógyulni.

A következményes fájdalom már nem a szalagmegnyúlás, hanem a megváltozott mozgásminta miatt jelentkezik. Ebben az esetben a kezelés fő célja a korábbi védekező görcsök oldása és a mozgás újratanítása. Nagyon gyakori az ún.

a vállízület és a vállak vállövének károsodása

A súlyosabb sérülést kivédő védekező görcs sokszor biomechanikai láncreakciót indít el, melynek végső állapota a panaszok tartóssá válása, vagy csak időleges javulása. Kulcs ebben az esetben is a primer panasz megkeresése és a nem a fájdalmas terület kezelése Nem alkalmazható sikeresen a kezelés, ha instabilitás jön létre. Ez azt jelenti, hogy egy szalag szakadása, vagy megnyúlása miatt a szervezet nem képes az adott izületet tengelyben tartani a mozgás során.

Gyakori például a térd megbicsaklása lépcsőn járáskor a keresztszalag szakadás miatti térdizületi instabilitáskor. Ez esetben csak az anatómiai állapot korrigálásától műtét várhatunk sikert. Nem várhatunk eredményt rosszul összeforrt törések után.

Betekintés: Ortopédia jegyzet

Ha törés után rossz szögben, vagy megváltozott hosszal forr össze a csont, és ez okoz relatív funkciózavart, akkor nem várható az izomzattól, hogy ezt helyrehozza, de esetleg hatékony kompenzáló mozgás kialakításával jó kompromisszum ajánlható.

Alsó végtagi, vagy csípőtáji törések után gyakran alakul ki lábhosszkülönbség. Nem szükségszerűen okoz panaszokat,de ha igen, akkor a valódi lábhosszkülönbség sarokékkel kiegyenlítendő. A vállízület és a vállak vállövének károsodása húzódások heveny izomhúzódások a sérüléseknél leírtaknak megfelelő elvek szerint kezelendők. Érdekesebbek az idült panaszok, amikor az adott, fájdalmas terület kezelése nem, vagy csak rövid ideig, esetleg csak az újabb terhelés kezdetéig nyújt enyhülést.

Előfordulhat, olyan is, hogy bár eredményesen sikerült kezelni, mégis ismétlődő húzódások, később már részleges szakadások fordulnak elő egy adott izomcsoportban. Ilyenkor leggyakrabban ún. Kulcs ilyen esetekben az elsődleges funkciózavar kezelése, mely majdnem mindig panaszmentes területen, gyakran távol esik a fájdalmas területtől.

Idegrendszeri állapotok Agy- vagy gerincsérülés vagy agyvérzés utáni állapotokban bénulások vagy tartós izomfeszességek alakulnak ki. Ilyenkor ez a terápia nem használható. Felső légúti fertőzések után kialakult bénulások is más típusú kezelést igényelnek. Immun eredetű idegrendszeri betegségek esetén pl. Fülzúgás Általában minél újabb keletű a panasz, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

Legjobban azok az esetek reagálnak, ahol a fülzúgás időszakos jellegű, és fejmozgásokra, vagy testhelyzetekre változnak. Szédülés A kivizsgált szédülésesek egy része, ahol sikerült kizárni egyéb alapbetegséget cukorbetegség, vérnyomás probléma, belső fül betegségek, Meniére-betegség, vertebrobasillaris betegség, idegrendszeri betegség könnyen lehet mozgásszervi eredetű is.

Rögzítés kötés a vállízületen: amikor szükséges?

Kizárandó a vertebrobasillaris érbetegség Dopplert igényelmert ez keringési probléma és nem mozgásszervi terápiát igényel. Az ún. BPV beningus positionalis vertigo - mely főként nőknél, jellegzetesen bizonyos fejmozdulatokra jelentkező heveny szédülés - általában más terápiát igényel canalyth repositio.

Az elsődlegesen mozgásszervi eredetű szédülés hátterében egyoldali nyakfeszesség áll, melynek leggyakoribb oka a súlypont eltolódása. A panasz a tengeri betegséghez hasonlóan működik: az agy a test egyensúlyi helyzetét többek között a szemeken keresztül érkező vizuális információk, és a test saját belső feszültségeiből érkező információk propriocepcio alapján számolja ki.

a vállízület és a vállak vállövének károsodása

Ha az izomzat asszimetrikus feszülése miatt a középállást más testhelyzethez rendeli hozzá, mint az a vizuális információból következik, akkor a két csatornán át befolyó, egymásnak ellentmondó információ szédülést eredményezhet. A nyaki izomzat feszülés reflexes úton akadályozza a fej apró mozdulatait és esetenként a keringést is károsan befolyásolja. Megjegyzendő, hogy a nyaki izomzat feszessége csak nagyon ritkán nyaki eredetű.

Eredhet felülről: amikor a vállízület és a vállak vállövének károsodása fejizület, vagy gyakran harapásegyenetlenség miatt rágóizület! Az alulról kezdődő nyakfeszességet közvetlenül felső háti funkciózavar okozza. Ez utóbbi összefügghet a vállak egyenetlen tartásával alvó vagy ülőhelyzet: pl. Fejfájás Ha egyértelműen rövid ideje, gyakran nyakmerevséggel társultak a panaszok, akkor jól és gyorsan reagálnak kezelésre.

Egyéb, főként hosszan tartó eseteknél kivizsgálás javasolt a háttérben megbúvó számos lehetséges probléma miatt. Mozgásszeri terápiát az általában kevésbé kategorizálható, egyéb betegséghez nem köthető fejfájások igényelnek.

Ilyenkor a szédüléseknél leírt szempontok alapján történik diagnózis és kezelés. A diagnózis felállításához részletes megfigyelésekre van szükség: mikor jelentkezik leginkább milyen napszak, milyen tevékenység után, pontosan hol fáj, mire változik, mozgással hogy függ össze.

Mivel a kezelés során statisztikai ritkulás a cél, javasolt pontos napló vezetés. Izületi kopás Maga az elkopott izület cseréje nem a konzervatív terápia tárgyköre.

A kollégák nagy része a mozgásszervi fájdalmak nagy részét magának a kopásnak tulajdonítja, és a betegeknek ennek megfelelően a "korral jár", vagy "ezzel együtt kell élni" kezdetű tanácsokat ad.

Természetesen a RTG kép alapján teljesen megszűnt izületi réssel járó izületek esetén kevés a választási lehetőség. Reális cél a protézisműtét előtti időszak megkönnyítése, a többi izület védelme és a kóros mozgás megszűntetése. Meglepően jó időszakok telhetnek el, ha a mozgást sikerül a kóros kompenzáló elemektől megtisztítani, de ez a legtöbb.

FÁJ A VÁLLA? 10 ALKALOM GYÓGYTORNA ELÉG LEHET A GYÓGYULÁSHOZ!

Sok esetben - noha RTG alapján bizonyos fokú meszesedés, kopás látható - indokolatlanul nagy oldalkülönbség mutatkozik a panaszokban, a szimmetrikus RTG kép ellenére. Ilyenkor tehát nem lehet a kopás az elsődleges oka a panaszoknak. Tapasztalataim szerint a fájdalmak, amennyiben azok mechanikai - tehát ténylegesen mozgásszervi eredetűek szemben autoimmun, egyéb gyulladásos, vagy idegrendszeri esetekkel - a lágyszövetek feszülésével a vállízület és a vállak vállövének károsodása legerősebben össze.

A feszültség vagy valahol - esetleg távol eső testrészben - a vállízület és a vállak vállövének károsodása asszimetria kompenzálásaként alakul kiilyenkor másodlagos a funkciózavarvagy elsődlegesen a sérüléseknél leírt módon védekező görcs következményeként jön létre. Mindkét esetben a fájdalmat a túlfáradás következtében fellépő anyagcserezavar, mechanikai feszülés, vagy reflexes funkciózavar okozza.

Másodlagos funkciózavarok nagyon becsapósak lehetnek, mert addig nem gyógyulnak meg míg az elsődleges ok fenntartja őket. Például térdfájdalmak sokszor a csípő forgó mozgásainak beszűkülése miatt jönnek létre. Típusosan az iliotibialis szalagot feszítő külső combizmok húzódnak meg, melyek a csökkent forgómozgást próbálják kompenzálni.

Mivel ezen izmok kisugárzási zónája a térdizületre esik ÁBRAgyakran térdfájdalmat, duzzadást és az ottani szövetek porc, szalagok, és maga az izület tényleges mechanikai károsodást váltják ki.

A beszűkült csípőmozgás, főleg ha egyoldali, medencecsavarodás eredetűek, aminek oka vagy eltérő végtaghosszból adódikvagy gyakrabban egyoldalúan csavarodott gerinc következményeként jönnek létre. Kezelni tehát a panaszokat közvetlenül kiváltó izomzati eltéréseket, és ezek okaként a gerinc- vagy medence asszimetriát kell.

Ha már olyan régóta áll fenn a funkciózavar, hogy a tér már nagyrészt elkopott, akkor természetesen csak részben oldható meg a probléma, de a panaszok csökkenése itt sem irreális.

Keresés eredménye

Gerincsérv Mint nagyon gyakori betegségtípusról könyveket kiküszöböli a térdfájást írni. Itt csupán néhány szempont megvilágítására szorítkozom.

Nálunk sajnos a derékfájás és valamelyik oldali lábfájdalom-vagy zsibbadás kombináció szinte egyenlőt jelent a gerincsérvvel, pedig ez nem feltétlenül igaz. A szakirodalom és a gyakorlat sok esetben azt bizonyítja, hogy panaszmentes embereknél gyakori radiológiai lelet a CT-n a gerincsérv, másrészt a panaszmentessé válás után készített kontroll felvételek ugyanazt a sérvet találják, aminek néhány hónappal előtte a fájdalmakat tulajdonították.

Ilyenkor gondos vizsgálat a reflexekben vagy az izomerőben nem talál jelentős eltérést, tehát a panaszok oka nem a sérv által nyomott ideg sugárzó fájdalma ez az igazi gyöki tünettan. Az egyéb okok között szalag, kisizület, izomzat eredetű zavarokat találunk, melyek többnyire jól reagálnak megfelelő kezelésre.

Kranking - a "felsőtest spinning"

Azt is lehet mondani, hogy a feltűnően jól reagáló esetek nagy részénél - noha a gerincsérv radiológiailag igazolt lehet- a panaszokat az előbb felsorolt okok váltották ki.

Tehát a sikeres terápia sokszor nem is a gerincsérvre hatott- de ezt csak nagyon zárójelben mondom.

a vállízület és a vállak vállövének károsodása

A kifejezetten gerincsérvre irányuló tornák, mint pl. Gyakorlati tapasztalat szerint ha ál-gyöki panaszokat találunk és a felegyenesedett tartás nem rontja drasztikusan az egyébként javuló tüneteket, akkor jó eséllyel lehet javítani a betegek állapotán Előfordulhat valódi gyöki tünet is tehát idegnyomás más- tehát gerincsérvtől független módon is. Egy adott gerincszakasz beidegzést ad a hozzá tartozó bőr, izom, izület tagokhoz szelvényezettségugyanakkor egy másik bemeneten keresztül beidegzi a szelvényekhez futó ideggyököt körülvevő szöveteket is perineurinum.

Amikor a beidegzett szelvényen különösen izom és izület zavar támad, akkor visszajelzés érkezik a gerinc felé. Előfordul, hogy ez összekeveredik a prineurinum felől érkező információval és ilyekor ez az ideget körbevevő szövet többszörösére duzzad. A duzzadt szövettel körülvett ideggyök már nem fér el a szűk viszonyok között, és valódi idegnyomási tünet alakul ki, noha a zavar a másik csatornán érkező izom-izületi hatékony gyógyszer az artrózis kezelésére volt.

a vállízület és a vállak vállövének károsodása

Ha ez az eset áll fenn, akkor a valódi idegi tünetet is lehet gyógyítani a gerinc izom- izületi zavar kezelésével. Ez a klasszikus manuál terápia egyik legszebb része. Mivel nagyon gyakori a túl korán, vagy nem megfelelő diagnózissal operált betegeken a tünetek újbóli kifejlődése ún. Nyaki panaszok esetén még kifejezettebben érdemes a fenti elveket szem előtt tartani. A karzsibbadások jelentős része a felső háti szakasszal és a törzs izomzatával függhet össze a kép a hátsó fűrészes izom jellegzetes kisugárzási zónáját mutatja és mellékesen okoz nyaki panaszokat is.

A nyak itt is inkább elszenvedője egy rossz tartásnak mint oka a panaszoknak. Fokozottabban érvényesülnek a karok rossz tartásából adódó asszimetriák munkahelyzet! A fejnek az egyensúlyban tartása alapvető ingerek egyensúly, látás alapján kikényszerül a szervezetből. A két terület között a viszonylag mozgékony nyak tud kompenzálni, tehát ez a terület a maximumig elhasználódik. Megjelennek a kopásos jelek, a sérvesedés, és nyaki fájdalom, de a kisugárzó panaszt nem feltétlenül az innen induló idegnyomás okozza, hanem mélyebben a felső hát területén lévő funkciózavar, mely egyszersmind oka is a panaszoknak.

Kezelés célja tehát a felső háti szakasz- végtagmozgás összhangja és nem az amúgy is túlterhelt nyak lesz. Testtájak Szerint Fejfájások kivizsgált esetek szédülés, fülcsengés. Állkapocs-izületi panaszok a vállízület és a vállak vállövének károsodása fogorvossal, vagy gnatológussal állkapocs- izületi szakember együttműködve.

  1. Váll- és karfájdalomkezelés
  2. Reggel felkeléskor érezte, hogy fáj?
  3. A láb interfalangeális ízülete

Nyaki fájdalmak fejmozgási panaszok, nyakmerevség Nyak és a vállízület és a vállak vállövének károsodása panaszok, kézzsibbadássalfájdalommal vagy anélkül. Nyelési panaszok, nyaki "gombócérzés" belgyógyászati vizsgálat kellhet. Váll, kar, kéz Vállfájdalom mozgáskorlátozottsággal. Vállfájdalom mozgáskorlátozottság nélkül vigyázat: lehet nyaki vagy belszervi eredetű! Tenisz- és dobókönyök: a régóta fennálló panaszok nem mindig reagálnak jól a kezelésre, főleg, ha azt műtét vagy több steroidinjekció előzte meg, gyakori ok a könyöklés és az egér!

Ínhüvelygyulladás az alkaron lásd a teniszkönyök megjegyzéseit. Csukló és hüvelykujjtáji fájdalmak ha esés előzte meg, RTG szükséges. A kézpanaszok óvatosságot igényelnek: egyrészt sok rendszerbetegség ízületi és izomfájdalom, vérszegénység itt tünetet pl.

Tenyéri ínzsugorodás ún.

Vállizom gyakorlatok

Dupuytren betegség : NEM, vagy csak korai stádiumban kezelhető. Törzs, medence Háti fájdalmak, légzéssel összefüggő, vagy nem összefüggő panaszok lehetnek hevenyek elfekvés, rossz mozdulat utánvagy idültek szinte mindig tartási eredetűek, de egyes esetekben szükséges lehet belszervi betegség kizárására. Bordatáji panaszok, idegzsába: esések után RTG szükséges lehet; gyakori a zúzódás törés nélkül, ilyenkor gyorsítható a gyógyulás.

Szegycsonti, elülső mellkasi panaszok ál-infarktusos tünetekleggyakrabban mellizom tónussal vagy borda funkciózavarral függenek össze. Hasfali, lágyéktáji feszülés feltételezve a sérv kizárását. Coccygodynia farokcsontfájdalom, nem friss fenékreesés után. Derék Heveny derékfájdalom nehezített kiegyenesedéságyban fordulásnál és álláskor is panaszt okoz.

Idült panaszok lehet fekvéskor jelentkező: has, vagy háton fekvéskor panaszoküléskor jelentkező, csak álláskor és lassú sétánál jelentkezőfájdalom helye középen vagy egy oldalon: lehet a derékban, fenéktájon, keresztcsonti tájon.

Alkalmanként kisugározhat fenék, láb felé.

a vállízület és a vállak vállövének károsodása

Alsó végtag Csípő környéki panaszok gyakran ágyéki gerinc, vagy csípőizomzati eredetűek, és ritkán csípőizületi eredetű! Combkülső, combhajlítócombközelítő fájdalmak. Lábszárgörcs, vádlifájdalom, Achillesfájdalom kizárandó idült esetben az ín degeneráció UH-al. Bokatáji panaszok korábbi, nem rögzített sérülés utáni gyakori ficam, instabilitás NEMfájdalom, duzzadás kétoldali panasz esetén keringési ok kizárandó.

Sarokfájdalom panaszok egy része jól reagál, szükséges lehet megfelelő boltozatemelés. A vállízület és a vállak vállövének károsodása nagyrészt súlypont eredetűnagylábujjfájdalom nem lehet a bütyköt és a kalapácsujjat megszűntetni, mert itt már maga az izület károsodott, de a fájdalmak egy része jól reagál, noha ez nem mindig végleges Mozgástani Alapok Medence csavarodás A medence csavarodása a két medencecsont ilium közül az egyik előre, a másik hátrafordulását jelenti a keresztcsont és elöl a szeméremizület, mint forgástengely körül.

Funkcionális lábhosszkülönbséget okoz, vagy meglévő lábhosszkülönbséget kompenzál.

Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad.

A rajta tapadó szalagok és izmok a fordulással elmozdulnak eredeti tapadási helyükről ezért megváltozott izomfeszülést, asszimetriát okoz, másrészt csavarja a gerincet lásd: gerinccsavarodás. Ok-okozati szempontból gyakoribb, hogy a csavarodás fentről kezdődik, vagyis feljebb eső funkciózavar kompenzálásaként alakul ki és a gerincen illetve az azon tapadó izomokon keresztül forgatja a medencét, tehát a medence csavarodás általában reflexes eredetű. A forgáspontoknál keresztcsonti és szeméremizület az izületek egymáshoz is préselődhetnek, ilyenkor funkcionális izületi blokk alakul ki, amely a manuális terápiában ismert fogások alkalmazásakor jellegzetes hanghatás kíséretében nyílik.

Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! Veleszületett és szerzett csípőficam 3. A betegvizsgálat szempontjai 4.

Oki szempontból, ha a fenntartó tényező nem medence eredetű márpedig ez a gyakoribb akkor az efféle "helyretétel" után visszaállhat a rossz állapot, vagy a fájdalom nem szűnik meg. Lábhosszkülönbség Lehet funkcionális eredetű, amikor a medence csavarodása okozza lásd előbb. A hátrafelé csavarodott medencefél a csípőizület felfelé mozdítja el, ezért ezen az oldalon lesz a láb rövidebb. Oka általában reflexes: a gerinc bármely felső szakaszának csavarodása koponyát és állkapocsizületet is beleértve a gerincen keresztül forgatja a medencét.

A funkcionális medencetorio mindig súlypont elmozdulást jelent ok-okozat mindkét irányban lehet. Kezelése a funkciózavar kezelését jelenti a fejizületektől a keresztcsonti izületig bezáródóan.